Kik a szociális partnerek?
A szociális partnerek kifejezést Európában általában a menedzsment és a munkavállalók képviselőinek átfogó megnevezésére használják (munkaadói szervezetek és szakszervezetek). Az „európai szociális párbeszéd” kifejezés azokra az EU szinten szerveződő ernyőszervezetekre utal, amelyek részt vesznek az EU Alapszerződés 154 és 155 cikke alapján létrejött európai szociális párbeszédben. Európában a szociális partnerek kulcsszerepet játszanak a foglalkoztatási jogviszony alakításában és a munkaügyi kapcsolatokban.
A legtöbb EU tagállamban ők alakítják a munkafeltételeket, befolyásolni igyekeznek a szociálpolitikát akár kollektív szerződésekkel, akár a szociális párbeszéd intézményén keresztül. Fontos szereplői az ún. többszintű kormányzásnak, amely magába foglalja az európai, nemzeti, ágazati és regionális, valamint a vállalati szintet. Ennek az oldalnak az alapítói olyan országos szinten szerveződő szociális partnerek (munkaadói szervezetek és szakszervezetek), akik tagjai valamely európai szociális partner szervezetnek. Az európai szociális párbeszédről bővebben itt olvashat. Az európai szociális partnerek szakszervezeti oldalon az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC), munkáltatói oldalon pedig a Businesseurope, az SME United és az SGI EUROPE Forrás: EUROFOUND
RÉSZVEVŐ SZOCIÁLIS PARTNEREK
Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége – az ÁFEOSZ-COOP Szövetség 1990-ben alakult meg. Alapvető célja – munkaadói érdekképviseletként – a magyar tulajdonú kereskedelem fejlesztése, elsősorban a Coop-csoporthoz tartozó több mint 1000 kereskedelmi vállalkozás, illetve egyéb tagvállalkozások érdekképviselete. Szakmai munkájával partnereit segíti a munka világában és támogatja a szociális párbeszéd támogatása. A Szövetség a Kormány által elismert szociális partner: alapítója a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) – ahol a Kis- és Középvállalkozások Érdekképviseleti Szövetségét is képviseli –, tagja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT), valamint a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottságnak. Nemzetközi szinten részt vesz az Európai Bizottság tanácsadó testületeinek munkájában, tagja az EUROCOOP-nak. Ágazati projektjei mellett az ÁFEOSZ-COOP Szövetség 2009. óta gesztorálja a JOGpontok projekteket, amely az ingyenes munkajogi segítségnyújtás tűzte ki célul (www.jogpontok.hu.) Országos szervezetként hozzájárul a munkaerőpiac fejlődéséhez, adózási, pénzügyi, társasági és munkajogi szolgáltatásokat nyújt tagjainak. Véleményt nyilvánít, illetve állást foglal a vállalkozásokat és a kereskedelmet érintő gazdasági-, pénzügyi, közgazdasági és jogi szabályozási kérdésekben. Munkája során kiemelt figyelmet fordít a vidéki településeken, kis falvakban végzett gazdasági, kereskedelmi tevékenység működési feltételeire. Támogatja a jogszerű foglalkoztatást, felelősséget viselve a magyar gazdaság versenyképességének növeléséért, melyet a hatékony, vállalkozásbarát szabályozás, valamint a modern szakképzés megteremtése által lehet elérni.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) a szellemi tevékenységet folytatók és a velük egy munkaszervezetben dolgozók szakszervezeteinek országos konföderációja, amely elsősorban kutatási, felsőoktatási és más értelmiségű munkahelyeken dolgozók szakszervezeteit képviseli. Az ÉSZT közel 1989-es megalakulása óta fő feladatának tekinti, hogy a társadalomban és azon belül a munka világában harcoljon az ÉSZT tagszervezetei és ezek szerveződési területén dolgozók érdekeiért, a társadalmi, erkölcsi és anyagi-szociális megbecsülésük színvonalának javításáért. Az ÉSZT érdekérvényesítési körébe tartozónak tekinti mindazokat a foglalkoztatási területeket és ügyeket, amelyeket a tagszervezetek képviselnek függetlenül az adott terület, szervezetrendszer foglalkoztatási formáitól.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége, melyet 166 jogilag önálló ipartestület alkot. Az ipartestületek közül 147 területileg szervezett, 19 pedig országos szakmai szövetség. Az IPOSZ-nak csak a szövetségek a tagjai, természetes személy tagja nincs. Az IPOSZ jelenleg 40.000 kisvállalkozást képvisel, a jellemző üzemméret az 1-10 főig terjedő alkalmazott és az egyéni vállalkozások. Az IPOSZ által képviselt vállalkozások több mint 200 kézműves, kisipari szakmában folytatják a szolgáltató, a termelő és szállítmányozási tevékenységet, beleértve a hagyományos kisipari és népi kézműves szakmákat is. Az IPOSZ, mint nemzeti szintű szövetség ellátja ezeknek a kisvállalkozásoknak az országos érdekvédelmét, és a legfőbb kézműves szakmai ágazatokban részt vesz az ágazati párbeszédben, együttműködést folytat a minisztériumokkal, a kamarákkal, háttérintézményekkel, gazdasági és társadalmi szervezetekkel, valamint más munkaadói és munkavállalói szervezetekkel. Az IPOSZ emellett kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a szomszédos országok társszervezeteivel, kamaráival, valamint tagja több nemzetközi szervezetnek is, az SMEunited mellett az EBC-nek és a Hanza Parlamentnek is.
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, továbbiakban LIGA Szakszervezetek 1988 decemberében alakult. Elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. A LIGA Szakszervezetek országos munkavállalói érdek-képviseleti szövetség, amely szakszervezetekből illetve szakszervezeti szövetségekből álló tagsággal rendelkezik. Tevékenységét országos szinten szervezi, tizenkilenc megyében és a fővárosban rendelkezik tagszervezettel, valamint tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló vagy a tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel, minden nemzetgazdasági ágazatot és alágazatot lefedve, többek között a villamosenergia-ipar, a feldolgozóipar, a posta, a vízügyi ágazat, a közlekedés és a hon- és rendvédelem területén. 2016-tól a LIGA Szakszervezetek elnöke Doszpolyné dr. Mészáros Melinda. A LIGA szakszervezetek a hazai makro- szintű érdekegyeztetés keretein belül tagja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT), a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak (OKÉT). A LIGA Szakszervezetek széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, 1993-ben vette fel tagjai közé a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) jogelődje, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége. A LIGA Szakszervezetek 1995 óta tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC), valamint 1996-tól az OECD mellett működő Szakszervezeti Tanácsadó Bizottságnak (TUAC). Képviselői ezen túl részt vesznek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) munkájában. —
A Magyar Szakszervezeti Szövetség két alapító szervezetet, az ASZSZ és az MSZOSZ 2016- ban beolvadással hozta létre. A Szövetség önálló jogi személy. A MASZSZ célja tagszervezetei közös érdekeinek képviselete, a szakszervezeti tagok, a munkavállalók társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek átfogó képviselete és érvényesítése. A Szövetség részt vesz az országos konzultációs és érdekegyeztető fórumok munkájában (Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma) és tagszervezetein keresztül az ágazati párbeszéd bizottságok munkájában. A Szövetség érdekképviseleti tevékenysége mellett tagszervezetei számára jogi, gazdasági, humánerőforrás-gazdálkodási, informatikai valamint más, a működésükkel összefüggő szolgáltatásokat nyújthat. A Szövetségnek jelenleg 31 tagszervezete van, amelyek együttesen mintegy 105 000 ezer tagot képviselnek. A Szövetség tagszervezetein keresztül jelen van a versenyszféra legtöbb ágazatában, a közszféra egyes ágazatiban (oktatás, szociális ellátás, egészségügy, honvédelem) és a közszolgáltató vállalatoknál is. A Szövetség hatóköre országos, tevékenysége kiterjed az ország egészére, a területi jelenlét biztosítása érdekében négy regionális (Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld) és tizennyolc megyei képviseletet működtet. A Szövetség legfőbb döntéshozó szerve a Kongresszus, amely évente ülésezik. A Kongresszus két ülése között a Szövetség működése felett a Szövetségi Tanács gyakorol stratégiai irányítást. Ügyvezető szerve az Elnökség, amely 23 tagú. Tagja az elnök, az alelnök, 18 elnökségi tag, valamint a három társadalmi tagozat képviselője. Az azonos vagy egymáshoz közel álló nemzetgazdasági ágazatban működő tagszervezetek a Szövetségen belül érdekképviseleti tevékenységük összehangolására szakmai-ágazati tagozatokat alkotnak. A MASZSZ együttműködik más érdekképviseletei és civil szervezetekkel. A nők, a fiatalok és a nyugdíjasok speciális érdekeinek érvényesítése érdekében társadalmi tagozatokat működtet. Tagszervezeteinek és azok tagjainak érdekeit nemzetközi szinten is képviseli, tagja a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségnek (ITUC), az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC), valamint a Nyugdíjasok Európai Szövetségének (FERPA). A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük nem fogad el.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége a rendszerváltozás idején, 1990-ben alakult meg, hogy valódi demokratikus, alulról szerveződő munkavállalói érdekképviseletet biztosítson a munkavállalóknak. Az önmegvalósításra, a szolidaritásra, a családért viselt felelősségre, a tisztességes munka becsületére építő programja a keresztény kultúrkör értékein alapul. A hagyományos szakszervezeti célok mellett megalakulása óta fő törekvése a munkavállalói tulajdon megvalósulása, fő támogatója volt az 1993-ban elfogadott Munkavállaló Résztulajdonosi Programról szóló törvénynek és a törvény gyakorlati megvalósításának.
A Munkástanácsok tagjai elsősorban a bérből és fizetésből élő munkavállalók képviseletére a versenyszférában és a szolgáltató szektorban szerveződött, valamint a fegyveres és rendvédelmi területen létrehozott, önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek, amelyek megyei és ágazati szövetségei jelenlétükkel az egész országot lefedik.
A Munkástanácsok a megalakulása óta részt vesz az országos szintű érdekegyeztetésben, jelenleg is tagja az NGTT-nek, a VKF-nek, az OKÉT-nak és a Nemzeti ILO Tanácsnak is.
A Munkástanácsok jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, tagja az ETUC-nak, több tagszervezete pedig az európai ágazati szakszervezeti szövetségeknek is. Szakértői folyamatosan részt vesznek az európai szociális párbeszéd fórumainak munkájában.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 1902-ben alakult. Az MGYOSZ országos gazdasági, munkaadói szövetség, amelynek célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti és megteremti a Magyarországon működő tőke képviseletét is. A szövetség önkéntes társulással szerveződik. Az MGYOSZ meghatározó szereplője a tripartit érdekegyeztetésnek. A versenyszféra több mint 60%-át képviseli mind a befektetett tőke mind a forgalom és a munkavállalók számát tekintve. 6000 vállalatot, 51 szakmai és 15 megyei-regionális szövetséget tömörít.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) a politikai és gazdasági rendszerváltás (1989–90) során átalakult magyar szakszervezeti mozgalom egyik szövetségi rendszere. A közoktatásban, az egészségügyi és szociális ellátásban, a közgyűjteményekben, a kulturális és művészeti intézményekben alkalmazottak, az állami és önkormányzati közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a közrendvédelmi, közbiztonsági szerveknél, továbbá a táv- és hírközlési területen dolgozók munkavállalói érdekképviseleteit tömörítő szakszervezeti szövetség. A SZEF 14 tagszervezete 2020-ban mintegy 50 ezer tagot tartott nyilván.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 1988-ban alakult meg, mint Magyarországon az első és a rendszerváltás előtt létrejött egyetlen önkéntes, a többségi magyar magántulajdonú vállalkozások országos gazdasági munkaadói érdekképviselete. A szövetség legfontosabb célként a vállalkozók országos és helyi döntéshozó fórumok előtti érdekképviseletét, a kis- és középvállalkozások tőkeerejének és piacképességének növelését, továbbá a nagyvállalatok speciális igényeinek közvetítését jelölte meg. A VOSZ tagjai számára széles körű tájékoztatást nyújt a szabályozó változásokról, olyan üzleti szolgáltatásokat biztosít, amely előmozdítja a vállalkozásfejlesztést, a piacépítést, a szakmunkás- és a felnőttképzést. A szövetség az illetékes szerveknek szakmai javaslatokat tesz, illetve ilyen tartalmú törvényeket és más jogszabályokat kezdeményez, véleményez. A szervezet az alapításkor deklarálta, hogy mindenkor független marad politikai pártoktól, mozgalmaktól, együttműködik szociális partnereivel, mindenekelőtt a hazai és nemzetközi munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, társadalmi, illetve gazdasági szervezetekkel és az illetékes kormányzati szervekkel.
